Gyilkossági ügy tárgyalásán kínomban egy trükkhöz folyamodtam – meséli egy védőügyvéd a barátjának.
– Tisztelt esküdtek! Most pedig be fog lépni az ajtón az áldozat, és maga fogja tisztázni az ügyet – mondtam.
Az esküdtek megdöbbenve meredtek az ajtóra, de persze nem történt semmi.
– Bocsássanak meg a kis trükkért – mondtam -, csak meg akartam mutatni Önöknek, hogy a szívük mélyén maguk sem hiszik, hogy gyilkosság történt.
Az esküdtek visszavonultak tanácskozni, majd végül mégis bűnösnek találták a vádlottat.
– De hát mind az ajtóra meredtek! – mondja a barát.
– Ők igen, de sajnos észrevették, hogy a védencem nem…
– Tisztelt esküdtek! Most pedig be fog lépni az ajtón az áldozat, és maga fogja tisztázni az ügyet – mondtam.
Az esküdtek megdöbbenve meredtek az ajtóra, de persze nem történt semmi.
– Bocsássanak meg a kis trükkért – mondtam -, csak meg akartam mutatni Önöknek, hogy a szívük mélyén maguk sem hiszik, hogy gyilkosság történt.
Az esküdtek visszavonultak tanácskozni, majd végül mégis bűnösnek találták a vádlottat.
– De hát mind az ajtóra meredtek! – mondja a barát.
– Ők igen, de sajnos észrevették, hogy a védencem nem…









