A mély hangú ejtőernyős első ugrására készül, már mindenki kiugrott, ő marad utoljára.
– Ugorjon, maga következik, szól az oktató.
– Én nem ugrok, dörmögi mély hangon az ejtőernyős.
– Ugorjon már, látja, hogy mindenki más már kiugrott!
– Én nem ugrok! – jön a dörmögő válasz.
Addig-addig míg az oktató végül segítségül hívja a pilótát, hogy segítsen már kidobni a makacs mély hangú ejtőernyőst.
Összeakaszkodnak hárman, nagy dulakodás, végre kirepül a célszemély az ajtón.
Az oktató megtörli a homlokát és így szól:
– Hát barátom, ezt piszok nehéz volt kidobni…
– Szerintem is – érkezik kicsit távolabbról a dörmögő válasz…
– Ugorjon, maga következik, szól az oktató.
– Én nem ugrok, dörmögi mély hangon az ejtőernyős.
– Ugorjon már, látja, hogy mindenki más már kiugrott!
– Én nem ugrok! – jön a dörmögő válasz.
Addig-addig míg az oktató végül segítségül hívja a pilótát, hogy segítsen már kidobni a makacs mély hangú ejtőernyőst.
Összeakaszkodnak hárman, nagy dulakodás, végre kirepül a célszemély az ajtón.
Az oktató megtörli a homlokát és így szól:
– Hát barátom, ezt piszok nehéz volt kidobni…
– Szerintem is – érkezik kicsit távolabbról a dörmögő válasz…
