Tel-Aviv utcáin sétál két asszony. Egyszer csak meglátnak egy nagyon szép kirakatot, mindenféle szép tárgyakkal. Bemennek és megkérdezik a pult mögött állót hogy mennyibe kerül az a szép óra a kirakatban.
– Sajnos az az óra nem eladó, asszonyom. – mondja az.
– Nem? Kár. Akkor megnézhetném azt a szép selymet, ami az óra mellett van?
– Megnézheti, de sajnos az sem eladó….
– És az a gyönyörű ezüst készlet vajon mibe kerül?
– Hát, sajnos az sem eladó…
– Akkor mit árulnak itt maguk?!
– Nem árulunk, asszonyom. Ez a rabbi irodája és a metéléseket lehet itt megrendelni.
– Na de, akkor minek rakták azokat a szép tárgyakat a kirakatukba?
– Miért, ön szerint mit kéne kiraknunk?
– Sajnos az az óra nem eladó, asszonyom. – mondja az.
– Nem? Kár. Akkor megnézhetném azt a szép selymet, ami az óra mellett van?
– Megnézheti, de sajnos az sem eladó….
– És az a gyönyörű ezüst készlet vajon mibe kerül?
– Hát, sajnos az sem eladó…
– Akkor mit árulnak itt maguk?!
– Nem árulunk, asszonyom. Ez a rabbi irodája és a metéléseket lehet itt megrendelni.
– Na de, akkor minek rakták azokat a szép tárgyakat a kirakatukba?
– Miért, ön szerint mit kéne kiraknunk?
