Pistike egy súlyos ládákkal megrakott talicskát próbál az utcán tolni, de nem megy neki a dolog.
Egy arra járó jól öltözött úr megsajnálja, átveszi a talicskát és teljes erejéből tolni kezdi.
Így mennek egy jó fél órán át, míg végre Pistike egy ház előtt köszönetet mond.
A jószívű segítő lihegve méltatlankodik:
– Disznóság ilyen nagy terhet egy gyerekre bízni!
Hát nem mondtad apádnak, hogy egyedül ezt nem bírod eltolni?!
– De mondtam, de ő azt felelte, hogy „Indulj csak el, majd csak akad egy marha, aki segít…
Egy arra járó jól öltözött úr megsajnálja, átveszi a talicskát és teljes erejéből tolni kezdi.
Így mennek egy jó fél órán át, míg végre Pistike egy ház előtt köszönetet mond.
A jószívű segítő lihegve méltatlankodik:
– Disznóság ilyen nagy terhet egy gyerekre bízni!
Hát nem mondtad apádnak, hogy egyedül ezt nem bírod eltolni?!
– De mondtam, de ő azt felelte, hogy „Indulj csak el, majd csak akad egy marha, aki segít…
