SzörnyƱ vihar dĂŒhöng egy kis szĂ©kely faluban. SĂĄra nem hajlandĂł kimenni a kĂștra vĂzĂ©rt, hogy levest fĆzzön az urĂĄnak.
Ărmin gazda jöve hazafele a kapĂĄlĂĄsbĂłl, Ă©s meghökken:
– Nincs ebĂ©d, asszony?
– Csak nem kĂvĂĄnja kend, hogy bĆrig ĂĄzzak azĂ©rt a kis meleg Ă©telĂ©rt?
Az öreg nem szĂłl semmit. Veszi a favödröt, kimegy a kĂștra, megtölti vĂzzel, Ă©s nyakon önti az asszonyt.
– Megbolondult kend? MiĂ©rt öntött le? Csurom vĂz lettem!
– Most mĂĄr vizes vagy, hĂĄt kimehetsz a kĂștra!
Ărmin gazda jöve hazafele a kapĂĄlĂĄsbĂłl, Ă©s meghökken:
– Nincs ebĂ©d, asszony?
– Csak nem kĂvĂĄnja kend, hogy bĆrig ĂĄzzak azĂ©rt a kis meleg Ă©telĂ©rt?
Az öreg nem szĂłl semmit. Veszi a favödröt, kimegy a kĂștra, megtölti vĂzzel, Ă©s nyakon önti az asszonyt.
– Megbolondult kend? MiĂ©rt öntött le? Csurom vĂz lettem!
– Most mĂĄr vizes vagy, hĂĄt kimehetsz a kĂștra!









